Horgászati szabályok

Tisza-tavi Horgászrend 2018

A Tisza-tavi horgászathoz a jelenleg hatályos halászati törvény alapján szükséges okmányok:

  • érvényes állami horgászjegy,
  • érvényes horgászegyesületi tagság,
  • érvényes területi horgászjegy,
  • érvényes fogási napló,
  • érvényes személyazonosító okmány

A gyermekek részére szóló állami horgászjegy kiváltása 3 éves kortól kötelező, de nem igényel horgászvizsgát és horgászegyesületi tagságot,

 

 

Tisza-tavi Horgászrend 2018.

  

Általános horgászati előírások

1.A) A felnőttek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db (pl.: 2 db ponty és 1 db compó, vagy 2 db süllő és 1 db kősüllő). Ez alól kivételt képez a kősüllő, melyből a 3 db megtartható, ebben az esetben azonban aznap, más darabszám-korlátozással védett hal nem tartható meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.

1.AB) A 65 év felettiek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db (pl.: 2 db ponty és 1 db compó, vagy 2 db süllő és 1 db kősüllő). Ez alól kivételt képez a kősüllő, melyből a 3 db megtartható, ebben az esetben azonban aznap, más darabszám-korlátozással védett hal nem tartható meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.

1.B A korlátozott horgászati jogosítványú, nők részére váltható éves területi jegy birtokosa 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában, a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 1 db (pl.: 1 db ponty és 1 db compó, vagy 1 db süllő és 1 db csuka). Ez alól kivételt képez a kősüllő, melyből a 2 db megtartható, ebben az esetben azonban aznap, más darabszám-korlátozással védett hal nem tartható meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában, összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.

1.C) Az ifjúsági területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával rendelkező személy, aki a 10. életévét már betöltötte, de a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be) 1 bottal, és azon legfeljebb 1 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. Ifjúsági területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 1 db (pl.: 1 db ponty és 1 db compó, vagy 1 db süllő és 1 db csuka). Ez alól kivételt képez a kősüllő, melyből a 2 db megtartható, ebben az esetben azonban aznap, más darabszám-korlátozással védett hal nem tartható meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.

1.D) A gyermekek részére kiadott területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával nem rendelkező személy, aki a 3. életévét már betöltötte, de a 15. életévét az adott év december 31. napjáig még nem tölti be) 1 bottal, azon 1 db – maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat. A darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 1 darabot tarthat meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 3 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.

1.E) A turisták részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre 1 bottal és legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg (pl.: 1 db ponty és 1 db harcsa, vagy 2 db csuka). A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.

2. A darabszám-korlátozással védett halak horgászata az engedélyezett mennyiség kifogása (megtartása) után folytatható, azonban minden további megfogott ilyen halat a horgász köteles azonnal, kíméletesen visszaengedni.

3. A törvényben meghatározott fajlagos tilalmi időszakokra és a kifogható legkisebb méretekre vonatkozó szabályok az állami jegy és fogási napló-ban találhatóak. A Tisza-tavon azonban az alábbi fajok vonatkozásában a következő legkisebb kifogható méretek vannak érvényben:

 ponty:            legalább 35 cm,

süllő:              legalább 40 cm,

kősüllő:          legalább 30 cm,

csuka:             legalább 50 cm,

compó:          legalább 30 cm,

menyhal:       legalább 30 cm,

csapósügér:  legalább 15 cm.

 

4. Május 2-től június 15-ig tilos a harcsa horgászata és kifogása (megtartása) az öblítőcsatornákban. Továbbá november 15. és március 31. közötti időszakban a Tisza-tó teljes területén.

5.Fajlagos tilalmi időszakában tilos a tilalommal védett halfajra horgászni. (Ez alól kivételt képez a harcsa.)

6.  A Szartos vízterületén, továbbá a Kis-Tiszán az Eger-patak torkolatától a Laskó-patak torkolatáig, valamint a 33. számú főút hídja (Eger-patak hídja), az Eger-patak, a Kis-Tisza és a poroszlói gát által határolt vízterületeken november 15. és február 28. közötti időszakban ragadozó halra horgászni csak természetes csalival és egyágú horoggal engedélyezett, a pergetés, a műlegyezés, valamint a két- és háromágú horog használata tilos.

7. A kíméleti területek a területi jegy térkép mellékletén ábrázolva megtalálhatóak, valamint a határait a helyszínen táblák jelölik.

Vermelő kíméleti terület a Dühös-lapos vízterülete. Azaz a 33-as főút hídja (Eger patak hídja), ettől a hídtól a rábolyi gátőrházig az Eger-patak medrének bal széle, a kereknád, a gémeskút és a Bocskoros híd által határolt terület. Itt november 15. és február 28. között mindennemű horgászat és a tartózkodás tilos.

Szaporodó kíméleti terület a Tisza-tó gátjának a rábolyi szakaszán a 12/1-es töltéskilométere, az Eger-pataknak a Négyes és Borsodivánka községeket összekötő közúti hídja, a tiszavalki kikötő, valamint a Nyárád-ér jobb partja, és a Nyárád-ér Eger-patak összefolyása által határolt terület. Itt március 1. és június 15. között mindennemű horgászat és a tartózkodás tilos.

8.Január és december hónapokban a horgászat csak 7 órától 17 óráig, február hónapban 6 órától 18 óráig engedélyezett.

9. A kiskörei téli kikötő területén, valamint a duzzasztómű felvizén 300 m hosszan, továbbá minden műtárgy 50 m-es körzetén belül tilos horgászni és behorgászni. (beleértve az öblítőcsatornák szabályozó műtárgyait is).

10. Tilos minden olyan horgászmódszer alkalmazása, amelynek eredményeként a horog nem a hal szájába akad. Minden kívülről és nem a fejrészen akadt, vagy külsérelmi nyommal rendelkező halat kötelező a vízbe visszahelyezni, megtartani tilos.

11. A Tisza-tó teljes területén tilos a vontatásos vagy sleppelő módszer (elektromos vagy robbanómotorral, evezővel, szél vagy sodrás által egyaránt).

12. A végszerelék behúzással történő bejuttatása csak és kizárólag behúzós területi jegy birtokában engedélyezett. Ilyen típusú területi jegy nélkül, parti vagy csónakos horgászat esetén a szerelék vízbe juttatása csak és kizárólag a partról vagy a csónakból elvégzett dobással engedélyezett. A végszerelék vízbe juttatása után attól eltávolodni tilos. Az etetőhajó használata tilos.

13. A Tisza-tavon foglalt horgászhely nincs, a horgászhelyet érkezési sorrendben lehet elfoglalni. A csónak rögzítésére szolgáló karókat, kiszúrókat, az etetés helyét jelző bójákat a horgászat befejeztével a horgász köteles kiszedni és elvinni. A horgászhelyeket a növényzeten elhelyezett idegen anyagokkal megjelölni tilos.

14. A 12-es pont alól kivételt képeznek a behúzós horgászatra kijelölt – táblával és sorszámmal is ellátott – helyek (listájuk a Sporthorgász Kft. honlapján megtekinthető), melyre foglalás kizárólag társaságunkon keresztül valósítható meg. A behúzós horgászhelyen, behúzós területi jeggyel horgászó személyre az itt leírtakon túl a behúzós horgászrendben leírtak is kötelező érvényűek.

15. A behúzós horgászatra kijelölt helyeket bárki használhatja, azonban, ha oda – érvényes – behúzós jeggyel és foglalással rendelkező horgász érkezik, részére a helyet a nem behúzós jeggyel rendelkező horgásznak át kell adnia.

16. A behúzós horgászhely és a hozzá tartozó bója közötti területen más horgász csak a behúzós horgász beleegyezésével tartózkodhat.

17. Szemetes helyen tilos horgászni! A szemetes helyen horgászó személytől a területi jegy bevonásra kerül. A horgász köteles a horgászhelyet tisztán hátrahagyni. Ennek érdekében a keletkezett hulladékot vagy elszállítja, vagy a Sporthorgász Kft-től megvásárolt zsákban a gátkorona élén elhelyezi, amit a Kft. onnan elszállít.

18. A horgász sötétedés után és korlátozott látásviszonyok között köteles horgászhelyét, csónakját jól látható módon, folyamatosan megvilágítani.

19. A halgazdálkodásra jogosult fenntartja a jogot, hogy a Tisza-tó egész területén, bármely víztéren, határozatlan ideig – a horgászokkal és képviselőjükkel előzetesen egyeztetve – megtiltsa bizonyos horgászmódszerek alkalmazását vagy a horgászatot. Az életbe léptetett korlátozásról a társaság a weblapján (www.sporthorgasz.eu), elektronikus hírlevél formájában, a kikötőkben elhelyezett hirdető táblákon, valamint az érintett víztér határában elhelyezett táblákon tájékoztat.

20. A helyi horgászrend megsértése a területi jegy azonnali bevonásával jár.

21. A horgászrendben nem szabályozott kérdésekben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény valamint a végrehajtására kiadott rendelet az irányadó.

MELLÉKLET A TISZA-TAVI HORGÁSZRENDHEZ

Kivonat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényből (Hhvtv) és annak végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből:

1. A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a halfogásra jogosító okmányokat (állami horgászjegy és fogási napló, területi horgászjegy), amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok tulajdonosát a halfogásra. A horgászat ellenőrzésére jogosult személy felszólítására a horgász köteles ezen okmányait átadni.
2. A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv-ben, vagy a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan. E korlátozásokat a területi jegyen vagy annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban fel kell tüntetni.
3. Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
4. A horgász a fogási naplóját köteles vezetni, az abban található szabályoknak megfelelően:
– A horgászat megkezdésekor a horgász tollal, kitörölhetetlen módon köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.
– A horgászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozással védett hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) is beírandó.
– Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell végezni, ha a horgász a vízterületet napközben elhagyja.
5. A horgász a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
6. A korábban kifogott (megtartott) halat később megfogottal kicserélni tilos.
7. A nem őshonos halak fogása nem esik mennyiségi korlátozás alá. Invazív fajokat (Pl: busa fajok, törpeharcsa fajok, ezüstkárász) a vízbe visszaengedni tilos, a horgász köteles a megfogott példányokat a vízterület elhagyásakor a helyszínről elszállítani. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről és nem a fejrészen akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)
8. Nem őshonos élőhallal (pl.: ezüstkárász, razbóra, stb.) csalizni kizárólag azon a vízterületen szabad, ahol az idegenhonos csalihal kifogásra került.
9. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani vagy azonnal le kell ölni.
10. A szabályosan kifogott (elvinni kívánt) halat a vízpartról elszállítani csak gyors és kíméletes leölés után szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú csalihal élve is elszállítható, de kizárólag olyan edényben, mely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet.
11. November 1. és március 15. közötti időszakban – a vermelő halállományok védelme érdekében – a halfogási tevékenységhez szonárt használni tilos.
12. Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.

 

Fajlagos tilalmi idő / Species related pro­hibition / Spezifische Schonzeit Kifogható legkisebb méret / Size limit / Fangbare Mindest­größe
Csuka / Northern pike / Hecht II.1. – III.31. 50 cm
Süllő / Pikeperch / Zander III.1. – IV.28. 40 cm
Kősüllő / Volga pikeperch / Wolgazander III.1. – VI.30. 30 cm
Balin/ Asp / Rapfen III.1. – IV.28. 40 cm
Sügér / Perch / Barsch III. 1 – IV. 28. 15 cm
Márna / Barbel / Barbe IV.15. – V.31. 40 cm
Garda / Razor fish / Ziege IV. 15. – V. 31. 20 cm
Domolykó / Chub / Döbel IV. 15. – V. 31. 25 cm
Jászkeszeg / Ide / Aland IV.15. – V.31. 20 cm
Paduc / Nase / Nase IV.15. – V.31. 20 cm
Szilvaorrú keszeg / European bream / Zährte IV.15. – V.31. 20 cm
Ponty / Carp / Karpfen V.2. – V.31. 35 cm
Compó / Tench / Schleie V.2 – VI.15. 30 cm
Harcsa / Catfish / Wels V.2. – VI.15.

*Január, február, március és november, december hónapokban tilos a harcsa fogása

60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm
Menyhal / Burbot / Quappe 30 cm
Sebes pisztráng / Brown trout / Bachforelle X.3. – III.31. 22 cm

                          

Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.

 

 

A továbbiakban tájékoztatásul közöljük:

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi iránymutatásai:

Kérjük, hogy a 33. sz. főút – Tisza jobb partja – IX. öblítőcsatorna bal partja – Nyárád-ér – Eger-patak – az 57, 58, 59 alappontokat és a főutat összekötő képzeletbeli vonal által határolt területrészen február 1-től június 15-ig ne közlekedjenek. A fenti területen az év többi napján lehetőség szerint csak elektromos motorral, vagy emberi erővel hajtott csónakot használjanak. Ez nem vonatkozik a Tisza főmedrére, a IX. öblítőcsatornára és az Aponyháti-csatornára. A Kerek-tó, a Hordódi-Holt-Tisza és a Háromágú nevű vízrészeket kérjük, egész évben ne látogassák (a térképen szaggatott piros vonallal körülhatárolt terültet).

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területeken kerüljék a sátorozást, kempingezést, tűzgyújtást.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken tilos a növény- és állatvilág károsítása, ezért kérjük, hogy kerüljék:

– a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok szaporodási helyének, illetve a madártelepek 200 méternél jobban történő megközelítését;

– a vízi járművel való közlekedést a hínármezőkön (tündérfátyol, tündérrózsa) keresztül;

– engedély nélkül horgászstég elhelyezését.

Vízi közlekedés a Tisza-tavon – a 30/2003. (III.18) Korm. rend. alapján

1.Az Óhalászi-Holt-Tisza, a Porong-tava, az Ispán-tava, a Hód, a Gaznyilas és a Partos-fenék nevű területeken tilos belső égésű motorral közlekedni.

2.A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó egyéb vízterületeken 4 kW teljesítményig engedélyezett a belső égésű motor használata.

3.A Tisza medrére, a tiszavalki kikötőből a Tiszába vezető IX-es öblítőcsatornára, valamint a Tiszafüredi-Holt-Tiszától a Tiszába vezető X-es öblítőcsatornára nem vonatkozik a 4 kW-os korlátozás.

4.A Tisza-tó 200 méteres parti zónájában és a csatornákban a megengedett maximális sebesség 10 km/óra.

Közlekedés a gáton

A vízügyi igazgatóságok által kiadott engedély előírásai szerint, melynek a horgászokat érintő pontjai a következők:

1. A gáton személygépkocsival, vagy rendszámmal rendelkező motorkerékpárral történő közlekedéshez gátközlekedési engedély szükséges.

2. A közlekedés során a KRESZ szabályait be kell tartani!

3. Tilos a töltésrézsűn, előtereken közlekedni, parkolni, sátorozni. A töltéskoronán megállni, várakozni, a vízoldali koronaélben, a töltéskorona burkolat igénybevétele nélkül a padkán engedélyezett.

4. A gátkoronán való közlekedés esetében a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h.

5. A gáton közlekedő kerékpárosok részére gépkocsival elsőbbséget kell biztosítani!

 

Forrás:sporthorgasz.eu

 

 

Hozzászólás lezárva.